A felszín alatti víztározás lehetőségeinek vizsgálata Magyarországon

Az Interreg CENTRAL EUROPE Program által finanszírozott DEEPWATER-CE egy 2019. május 1-jén indult kutatási program, amelynek keretein belül öt közép-európai ország (Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Németország – Bajorország és Szlovákia) a célzott felszín alatti vízutánpótlási-, és vízvisszatartási technológiák alkalmazási lehetőségeit vizsgálja.

A projekt vezetője a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, magyar partner a GeoGold Kárpátia Kft., illetve a munkák megvalósítását társult partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatóság is segíti. A projekt az első Éghajlatváltozási Cselekvési Terv részét képezi.

Az éghajlatváltozás egyik legjelentősebb kihívása hazánkban a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, amely szélsőségesebb vízjáráshoz, az aszályok gyakoribbá és hosszabbá válásához vezet. A felszín alatti vízutánpótlási-, és vízvisszatartási technológiák révén a csapadékos és nagyvizes időszakokban megjelenő többletvizet eltározhatjuk a felszín alatti víztartó rétegekben. Ez a talaj- vagy rétegvíz formájában eltárolt vízkészlet általánosságban javíthatja a talaj vízellátottságát, csökkentheti az öntözési vízigényeket, javíthatja a természetes ökoszisztémák életfeltételeit, később, vízhiány idején pedig felhasználható az öntözési, vagy ivóvíz igények kielégítésére.

E technológia felszíni víztározással szembeni kiemelt előnye, hogy nincs jelentős területigénye és minimális a párolgási veszteség. A mezőgazdaság és a természetes ökoszisztémák számára pedig a talaj vízellátottságának javulásával egyaránt kedvező lehet a hatása. Mindezek révén a felszín alatti vízutánpótlási-, és vízvisszatartási technológiák segítik a klímaváltozás hatásainak mérséklését és a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában kiemelt célként megfogalmazott fenntartható vízgazdálkodást.

A kutatási program keretében a résztvevők országosan kijelölték 6 különböző célzott felszín alatti vízutánpótlási és vízvisszatartási technológiára a várhatóan jól alkalmazható területeket. A kiválasztási módszertan a helyi földtani-vízföldtani adottságokat és a klímaváltozás regionálisan eltérő módon jelentkező hatásait egyaránt figyelembe veszi.

Az országos térképek alapján kijelölésre került a mintaterület, ahol előzetes megvalósíthatósági tanulmány is készül a magyar gazdaságok öntözővíz utánpótlását támogató, úgynevezett felszín alatti gát lehetséges kialakításának vizsgálata céljából. Az öntözési vízigény, az országos szintű szűrés, és a korábbi kutatások eredményei alapján, a vizsgálatok fókuszába a Délkelet-Magyarországon található Maros hordalékkúp került. A hordalékkúp teljes területére készített részletes alkalmassági térkép alapján célterületeként a Békés megyei Csanádapáca és Medgyesbodzás települések vonzáskörzete került kiválasztásra.

A felszín alatti gát eltemetett, egykori folyómedrek kavicsos-homokos mederanyagában képes a víz hatékony felszín alatti tárolására. A felszín alatti vízáramlást torlasztó gát segítségével a talajvíz szintje megemelhető, és a terület alatt átáramló vizek részben visszatarthatók és eltárolhatók a vízhiányos időszakokra. A földtani-geofizikai adatok, helyszíni mérések és a felszín alatti vizekből származó vízminták vizsgálati eredményei egy részletes vízföldtani modell elkészítéséhez szolgáltatnak alapot, amelynek segítségével megismerhetjük helyben a felszín alatti víz mennyiségi és minőségi jellemzőit, áramlási és utánpótlási viszonyait. A modell lehetőséget biztosít továbbá a különböző technológiai megoldások hatékonyságának értékelésére, amelyhez kockázatértékelés és költség-haszon elemzés is fog kapcsolódni.

Az eseményről további megjelenés alább található:

2021.06.17. – Beol.hu

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-felszin-alatti-vizek-utanpotlasat-tarolasat-vizsgaljak-delkelet-magyarorszagon-4059014/

2021.06.17. – Békés Megye Hírei - Híradó

https://youtu.be/01MKmvR74kU?t=347

magyar