Sikeresen lezajlott a „Kritikus energetikai infrastruktúra elemek (villamosenergia, gáz, távhő rendszerek) éghajlati és földtani sérülékenységének értékelése” című projekt konferenciája

2021. október 13-án, Tatán, a Kristály Imperial Hotel**** Pálma Rendezvényházban került sor a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) Nemzeti Alkalmazkodási Központjának (NAKFO) vezetésével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával megvalósuló Z1000035 azonosítószámú, „Kritikus energetikai infrastruktúra elemek (villamosenergia, gáz, távhő rendszerek) éghajlati és földtani sérülékenységének értékelése” című projekt konferenciájára.

A projekt célja az energiaellátás komplex sérülékenységének vizsgálata és az eredmények integrálása a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR), az energetikai műszaki és stratégiai tervezésbe, valamint az energiaigények változásából fakadó műszaki és tervezési kihívások feltárása, az infrastruktúra elemek sérülékenységének, valamint a napenergia termelés sérülékenységének vizsgálata.

A konferencia célja az eddigi eredmények, módszertani fejlesztések, valamint kapcsolódó aktuális energetikai ágazati kérdéskörök bemutatása és megvitatása volt.

A konferencia moderátora Dr. Németh Kornél, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának Intézetigazgatója volt, aki egyben a projekt szakmai vezetője. A szakmai eseményt dr. Fancsik Tamás, az MBFSZ elnöke nyitotta meg, aki megköszönte a magyar energetikai ágazat kiemelt szereplőinek a projekt végrehajtása során nyújtott példaértékű szakmai hozzájárulását, egyben jelezte, hogy már most látszódnak az éghajlatkutatók és energetikusok közti együttműködés eredményei, amelyek végső soron mindkét szakterület felkészülését támogatják a NATéR rendszert pedig tovább gazdagítják.

A rendezvényen a klímapolitika elkövetkezendő legfontosabb feladatairól és kihívásairól Dr. Botos Barbara, klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Előadásában bemutatta az Európai Bizottság Fit for 55 elnevezésű éghajlati csomagját, amely konkrét szakpolitikai javaslatokat tartalmaz a 2030-ig történő 55%-os uniós kibocsátáscsökkentési cél megvalósítására. A 17 dossziét tartalmazó csomag ismertetése során kiemelt hangsúlyt fektetett a projektben érintett kritikus infrastrukturális elemekre vonatkozó részekre.

A konferencia délelőtti idősávjában, a projektben résztvevő külsős szakmai szervezetek vezető tisztségviselői és az MBFSZ elnökhelyettese tartottak plenáris előadásokat, amellyel hozzájárultak a kritikus infrastrukturális elemek éghajlati és földtani sérülékenységének szerteágazó jelenlegi és jövőbeli kihívásainak megértéséhez.

Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az energetikai szabályozás rendszerébe, valamint a villamosenergia-rendszer aktuális átalakulási folyamataiba adott betekintést a hallgatóságnak. Majd Dr. Czira Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) földtudományi és éghajlatvédelmi elnökhelyettese világított rá az éghajlatváltozás már elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodás fontosságára a kritikus infrastruktúrák terén, kiemelve az energetikai ágazati alkalmazkodás költséghatékonysági és tervezési szempontjait.

Ezt követően Molnár Szabolcs, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesi tanácsadója hívta fel a figyelmet előadásban az elengedhetetlen klímastabilizációs intézkedésekhez szükséges erőműfejlesztési stratégiákra és konkrét fejlesztési elképzelésekre.

A konferencia folytatásában olyan szakmai előadások következtek a projektet támogató ITM és a projektpartnerek részéről, amelyek közös szakmai irányvonala az volt, hogy az energiapolitika, valamint az egyes energetikai ágazatok éghajlatváltozás miatti kihívásait ismertessék.

Dr. Alföldy-Boruss Márk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Villamosenergia Főosztály főosztályvezetője ismertette a hazai villamosenergia-szektor alkalmazkodó képességét befolyásoló szakpolitikai, stratégiai és szabályozási kérdésköröket, a villamosenergia iránti magyarországi igény várható növekedésének függvényében.

A következőkben Decsi Gábor, a MAVIR Zrt. képzési üzemvezetője mutatta be a villamosenergia-rendszer átviteli hálózatát érintő éghajlatváltozás kihívásait, konkrét példákkal is szemléltetve.

Nagy Edit, a MaTáSzSz energetikai és műszaki ügyekért felelős projektvezetője a hazai távhőszolgáltatás fenntarthatósági, fűtőanyagellátási és termelés-diverzifikálási kérdéseit és az energiaárak, valamint az éghajlatváltozás okozta műszaki és ellátásbiztonsági kihívásokat járta körül. Később Dr. Czakó Kálmán, az MBFSZ osztályvezetője mutatott példákat a földgázszállító vezetéki üzemzavarokra, ezek lehetséges okaira, és ehhez szorosan kapcsolódva Chován Péter, a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) távvezeték diagnosztikai szakértője a földgázszállító vezetékek üzembiztonságának növelésére irányuló törekvésekről számolt be a szakmai közönség részére.

A folytatásban a projektpartnerek az eddig elért klimatológiai, módszertani és stratégiai jelentőségű eredményekről adtak számot. Dr. habil. Bartholy Judit, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára mutatta be, hogy milyen hatásokra kell felkészülni az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárási események következtében és felhívta a figyelmet az éghajlatváltozás azonnali mérséklésének és a hatásokhoz való alkalmazkodás fokozódó szükségességére. Ezután Fejes Lilian, a projektvezetője ismertette az éghajlati sérülékenységgel kapcsolatos tervezett vizsgálati módszertant. Ezt követően Taksz Lilla, majd Dr. Ballabás Gábor, az MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ főosztályának munkatársai és a projekt munkacsoport-vezetői a megváltozó energiaigényekről és az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos sérülékenységvizsgálati módszertanról tartottak előadást az éghajlatváltozás és a földtani kitettség függvényében, számot adva az eddig közösen elért adatbázis-fejlesztési, indikátorképzési és hatáslánc-kialakítási eredményekről. Ezt követően Dr. Ronczyk Levente, a DATelite Informatikai Kft. ügyvezetőjének jóvoltából a műholdradar interferometria alkalmazhatóságáról hallhattak az érdeklődők előadást az energetikai szektort érintő földtani sérülékenységvizsgálatok során. Végül a szakmai előadások zárásaként Fejes Lilian és Molnár Szabolcs közös előadásukban a napenergiatermelés klimatológiai és műszaki kihívásaiba és ezek vizsgálati lehetőségeibe engedtek betekintést a hallgatóság számára.

Zárásként egy izgalmas panelbeszélgetés keretében a projekt folytatásában várható feladatokról, kihívásokról hallhattuk a projekt szakértőinek véleményét, a konferencián elhangzott új tudásanyag ismeretében. A panelbeszélgetéshez csatlakozott Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár is, aki az éghajlatváltozás és a biztonságos energiatermelés műszaki, képzési és szakpolitikai kérdéseivel is foglakozott hozzászólásában. A konferencia a részt vevő szakértők elmondása és megítélése alapján is sikerrel zárult és hasznos tudományos, szakpolitikai, műszaki információk tárházát szolgáltatta a projekt további feladatainak ütemezett és sikeres megvalósításához.

A konferencia programja INNEN letölthető.