Kritikus energetikai infrastruktúra elemek (villamosenergia, gáz, távhő rendszerek) éghajlati és földtani sérülékenységének értékelése
2020. március 1-jén a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSz) vezetésével elindult a ZFR forrásból, 100%-os támogatási intenzitással megvalósuló Z1000035 azonosítószámú, Kritikus energetikai infrastruktúra elemek (villamosenergia, gáz, távhő rendszerek) éghajlati és földtani sérülékenységének értékelése című projekt. A projekt támogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A megvalósításába együttműködő partnerként bevonásra kerültek a legfontosabb állami energetikai szereplők, mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR), a Földgázszállító Zrt. (FGSZ), az MVM Zrt., a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSzSz), továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke és szakmai alvállalkozók. A projekt teljes költségvetése 452,8 millió Ft, futamideje 2 év 7 hónap, a projekt tervezett zárása 2022. szeptember 30.
Az energetikai infrastruktúra klímahatásokra való felkészítésének fontosságát a 2018. október végén az Országgyűlés által elfogadott Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is nevesíti, az ágazati éghajlati sérülékenység-vizsgálatot megalapozó tanulmány elkészítését pedig intézkedésként a Kormány által 2020 januárjában elfogadott I. Éghajlatváltozási Cselekvési Terv is tartalmazza. „Az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről” szóló kormányjelentésben a kritikus infrastruktúrák éghajlati sérülékenységi vizsgálata szintén szerepel, kiemelt, a hiányterületeket érintő innovatív kutatási projektjavaslatként. A projekt bekerült továbbá a Kormány által 2020 februárjában elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akciótervbe is.
A projekt célja a hazai energiaellátás éghajlati és földtani sérülékenységének vizsgálata és az eredmények integrálása a szakági stratégiai és műszaki tervezési folyamatokba az MBFSZ által üzemeltetett és fejlesztett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe (NATéR), az infrastruktúra klímabarát fejlesztése és az ellátásbiztonság növelése érdekében.
A NATéR továbbfejlesztése keretében 2019-ben már megkezdődött az áram-, gáz- és távhőellátás éghajlati szempontú értékelésének módszertani megalapozása. Jelen projekt keretében e korábbi eredményekre építve, ezeket továbbfejlesztve, a földtani sérülékenységi módszertani vizsgálati szempontokat kidolgozva a szakterületi vizsgálatok lefolytatásával olyan, a NATéR-ba integrálható adatrétegek és térképek létrehozása fog megvalósulni, amelyek gyakorlatban is hasznosítható információt nyújtanak az energetikai szakpolitika, az energiaszolgáltatók és az infrastruktúra üzemeltetői számára.
A projekt a következő főbb szakmai munkacsomagokat tartalmazza:
- Az energiatermelés igényoldali sérülékenységének vizsgálatát (villamosenergia, gáz, távhő), kitérve az energiahatékonysági programok energiaigényekre kifejtett hatásának vizsgálatára;
- Az energetikai infrastruktúra szélsőséges időjárási eseményekkel és földtani veszélyforrásokkal szembeni sérülékenységének vizsgálatát, amely lehetőséget ad az energetikai infrastruktúrát érintő geodinamikai folyamatok űrgeodéziai módszerekkel történő megfigyelésére és monitoringjára is;
- Sor kerül a napenergia-termelés éghajlati sérülékenységének, illetve azon hosszú távú hatásoknak a vizsgálatára, amelyek a kapacitás változását befolyásolhatják a napenergia-termelésben;
- A projekt utolsó fázisában az eredmények integrálásra kerülnek NATéR-ba, továbbá kidolgozásra kerül a 94/2014. (III. 21.) Korm. rendelet és a NATéR Üzemeltetési Szabályzatban foglaltak alapján az érintett iparági szereplők hozzáférésének biztosítása az előállított adatokhoz és információkhoz.
A projekt eredményeként továbbá olyan szakágazatokra vonatkozó specifikus ajánlások, projektcsomagok jönnek létre, amelyek elősegítik az ágazati szereplők, a döntéshozók, valamint az energetikai szakemberek tervezési munkáját, egy klímabarát és a várható éghajlati hatásokra jobban felkészült energetikai infrastruktúra kiépítését, és üzemletetését, valamint az éghajlatvédelmi szempontok stratégiai és műszaki tervezési folyamatokba történő beillesztését.
